Pedagógusaink azt vallják, hogy kötelességünk a lehető legjobb környezetet, oktatási formákat és lehetőségeket biztosítani diákjaink személyes fejlődésére, érdeklődési körének kialakulására. Módszereinket adaptáljuk a tanulóink szükségleteinek megfelelően, ahhoz hogy a lehető legjobban tudjuk őket segíteni az önmegvalósulásukban, a felnőtt társadalomba való beilleszkedésükben. Célunk olyan érett, felnőtt, önálló személyiségeket nevelni, akik képesek a folyamatos önművelésre, tanulásra. Képesek pozitív választ adni a társadalmi kihívásokra, meg tudják teremteni maguknak az értelmiségi életet, akik képesek a boldog, harmonikus, értelmes emberi élet kialakítására, átérzik és megértik az európaiság eszmeiségét, toleránsak és empatikusak embertársaikkal, elfogadják a demokrácia alapelveit. Mi büszkék vagyunk iskolánk múltjára. A majd másfél évszázados hagyomány jelenti az alapját nevelő-oktató munkánknak, sarkall bennünket mindig magasabb teljesítményre, ebből építjük föl a jövő progresszív iskoláját.tanterv határozza meg. Intézményünk négy-évfolyamos gimnázium, amelyben évfolyamonként két nyelvi-informatikai előkészítővel induló öt-évfolyamos képzés is zajlik: angol nyelvi és informatikai előkészítő, német nyelvi és informatikai előkészítő. A négy évfolyamos képzésen több tagozatot indítunk: emelt szintű angol nyelvi tanulmányi területet, emelt szintű magyar–média–kommunikáció tanulmányi területet; emelt szintű biológia tanulmányi terület ; emelt szintű történelem tanulmányi terület. A 2016/17-es tanévtől kezdődően indítunk emelt-szintű matematika–fizika tanulmányi területet és humán tanulmányi területet.
Iskolánk múltja
Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium és jogelődjei 1873 óta Európa közepén, Magyarország, Budapest szívében, a Városliget mellett, nagyvárosi és mégis természeti környezetben működik. Intézményünk jelenleg 48 tanárt foglalkoztat. 603 tanulót képezünk, akik a fővárosból és a konglomerációból jönnek, változatos szociokulturális háttérrel rendelkeznek. Szeretettel ápoljuk és büszkén vállaljuk iskolánk 140 éves nagyszerű hagyományait, értékeit, hozzátéve mindazt, amire a mai kor követelményei alapján szüksége van egy jól működő, nevelő-oktató intézménynek. Alapelveink három pillérre épülnek: a nemzeti és intézményi tradíciók rendszere, a demokrácia alapelvei és intézményeinek működése, a XXI. század megváltozott társadalmi, művelődési viszonyainak a kihívásai. Ezekhez járul mindaz, amit európaiságunk, európai műveltségünk, tágabb hazánk, az Európai Unió jelent. Alapítás (1868-1873) A gimnázium Budapest egyik legrégebbi iskolája. A kiegyezés után elfogadott kötelező népiskolai oktatás és az egyre inkább előtérbe kerülő nőnevelés kérdése szükségessé tette, hogy a meglévő tanítóképzők mellett újak alakuljanak. 1868-ban báró Eötvös József bízta meg a jászberényi születésű pedagógiai tapasztalattal rendelkező Zirzen Jankát az egyik tanítóképző megszervezésével. A kezdeti nehézségek után szervezett formában, 1873-ban képzett tanárokkal indult meg a tanítóképzés is gyakorló iskolával. Ezt az évet lehet az iskola alapításának tekinteni.
Nőiskola 1875-ben az intézmény a korszerű Sugár úti épületbe költözött. 1877-ben Zirzen Jankát a nőnevelés terén elért eredményéért koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. 1896-ban vonult nyugdíjba, amikor már az intézmény kinőtte addigi kereteit így új iskolát kellett építeni. 1898-ban az eddigi Zirzen- intézet felvette az elhunyt Erzsébet királynő nevét. 1902-ben elkészült az Erzsébet Nőiskola jelenlegi épülete Baumgarten Sándor[4] és Herczegh Zsigmond tervei szerint szecessziós stílusban. Tágas tantermek, kényelmes kollégiumi szobák, könyvtár, tornaterem, laboratórium, tenisz- és korcsolyapálya, sziklakert biztosították a diákok számára a legkorszerűbb oktatást. 1906-ban az iskolának három tagozata volt: polgári iskolai tanítóképző; gyakorló felsőbb leányiskola, valamint az Apponyi-kollégium. 1920 után a főiskolai ranggal működő kollégium Szegedre költözött. A polgári iskolát líceummá szervezték át.
Líceumi évek (1931-1950) 1931-ben a líceum nyolc osztályos gimnáziummá alakult. A főiskola kiválása után 1928-tól 1943-ig Radák Olgát választották az intézmény igazgatójává. Az ő kitartó munkájának köszönhető, hogy az iskola egyre színvonalasabb képzést és nevelést biztosított a diákjainak és növelte az iskola hírnevét. 1927-től az intézet a budapesti tankerület felügyelete alá került a minisztériumtól ennek köszönhetően megnőtt az intézet önállósága is. A gimnázium az ország egyik legszínvonalasabb iskolája lett, rangot jelentett "erzsébetesnek" lenni. Ezt bizonyítja az is, hogy a nőiskola volt növendékei egyesületet hoztak létre 1930-ban, amely a mai napig is működik.
Teleki Blanka Gimnázium (1950-) 1950-ben az iskola megváltoztatta a nevét Teleki Blankára. A nyolc osztályos gimnáziumból négy osztályos lett, az általános iskola szervezetileg külön vált, bár az épületben maradt. 1963/64-es tanévtől koedukált a gimnázium. Az iskola énekkara az 1960-as, 1970-es években Szécsényi Olivér karnagy vezetésével az ország egyik legkiemelkedőbb kórusa volt. Szintén sikeresek voltak ebben az időszakban Sereg Imréné sportoló diákjai. A rajztagozatosok közül művészek kerültek ki Csáji Attila művésztanár keze alól.[5] Biológia tagozatosok jó felkészítést kaptak Králl Attilánétól az eredményes egyetemi felvételhez. 2011-ben jelent meg Vass Judit magyar szakos tanár érettségit segítő két szakmailag igen megalapozott könyve.